Nem lépek hozzád közel, ... már gondolatban sem játszom el. Nem mosolygok, leginkább sehogy sem... nézz tényleg, inkább valaki mást. Nem tudsz vissza lopni, már egyetlen órát sem...nem veszek el belőled több erőt, nincs több próbám sem. Tartsd meg a szép emlékeket, nekem is szép ajándék hogy emlékezhetek.

Egyszer...hinni kéne, de nem hiszek...

Nem vagyok büszke, már rég tönkre ment minden...és én sem indulok. Csak rohanok éjszakákon át, figyelem én is a félhold halk szavát...tudom hogy nézel, hidd el hogy érzem, és nélküled néha még egy kicsit félek, de jobb így nekünk, ezt érzem és nem indulok sehova sem, értsd meg.